Ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog az új Ptk. szerint
Haszonélvezeti jog ingó dolgon, illetve ingatlanon is fennállhat. A haszonélvezet ideje alatt a haszonélvező jogosult a dolog birtoklására, használatára, a hasznosítására és a hasznok szedésére. Így az ingatlan haszonélvezője jogosult az ingatlanban lakni, illetve egyéb módon hasznosítani. Ingatlanok esetében a haszonélvezeti jog jogszabály erejénél fogva, vagy szerződéssel jöhet létre. Minden esetben szükséges a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése.
Közkeletű tévedés az, hogy a haszonélvezettel terhelt ingatlant nem lehet eladni. Valójában a haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalomképes, vagyis a tulajdonos eladhatja, de a haszonélvező jogát a tulajdonosváltozás nem érinti.
A haszonélvezeti jog megszűnése, megszüntetése
A köznyelvben használatos haszonélvezet megváltása kifejezést a törvény nem nevesíti, a haszonélvezeti jogról való ingyenes vagy ellenérték fejében történő lemondás a pontos megnevezése az ügyletnek.
Az ingatlan haszonélvezőjének a lemondó nyilatkozatot írásba kell foglalni és a tulajdonoshoz kell intézni.
Ingatlan haszonélvezetének megszüntetése esetén a haszonélvezeti jogot töröltetni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Ehhez ügyvédi közreműködés szükséges. A törvény értelmében a földhivatal a haszonélvezeti jogot akkor törli, ha a haszonélvező lemondó nyilatkozatát ügyvédi ellenjegyzéssel látták el.
A haszonélvezeti jog a lemondáson túlmenően megszűnik:
- Határozott idő lejártával.
- A jogosult halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.
- A haszonélvező dolgon történő tulajdonszerzésével.
A hasznonélvezet megszűnésekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében az az ingatlan értéknövekedésének megtérítését. A haszonélvezet megszűnését követően – mint az a fentiekben olvasható – a haszonélvező köteles visszaadni az ingatlant a tulajdonosnak. Ki kell hangsúlyozni, hogy a haszonélvezőnek nincsen olyan kötelezettsége, hogy az ingatlant az eredeti állapotában adja vissza, azonban olyan állapotban kell lennie az ingatlannak, amit a rendes gazdálkodás és rendeltetésszerű használat indokol.
Az ingatlan haszonélvezőjének jogai
Az ingatlan haszonélvezője jogosult az ingatlanban lakni, illetve egyéb módon hasznosítani. Ingatlanok esetében a haszonélvezeti jog jogszabály erejénél fogva, vagy szerződéssel jöhet létre. Minden esetben szükséges a haszonélvezeti jog ingatlannyilvántartásba való bejegyzése.
Milyen kötelezettségei vannak az ingatlan haszonélvezőjének?
- A haszonélvező elsődleges kötelezettsége a rendes gazdálkodás követelményének megtartása, az ingatlan állagának megőrzése.
- Az ingatlan haszonélvezője köteles viselni az ingatlan terheit, – rezsiköltség, stb. – de a rendkívüli javítások helyreállítások költségeit a tulajdonosnak kell állnia.
- A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek.
- A haszonélvezőnek értesítenie kell a tulajdonost az ingatlant fenyegető veszélyről, a bekövetkezett károkról. Pl. beázás, tűzkár stb.
- A haszonélvező köteles értesíteni a tulajdonost arról, ha valaki az ingatlan birtoklásában, használatában akadályozza.
- Köteles tűrni azt, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához, vagy a károsodás megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megtegye.
- A haszonélvezet megszűnését követően a haszonélvező köteles az ingatlant átadni a tulajdonosnak. Az ingatlan rendeletetésszerű használatából származó értékcsökkenést nem köteles megtéríteni a tulajdonosnak. Ha a haszonélvező az ingatlanban kárt okozott, kártérítési felelősséggel tartozik.
Eladható a haszonélvezettel terhelt ingatlan?
Közkeletű tévedés az, hogy a haszonélvezettel terhelt ingatlant nem lehet eladni. Valójában a haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalomképes, vagyis a tulajdonos eladhatja, de a haszonélvezeti jogot a tulajdonosváltozás nem érinti, vagyis az ingatlan haszonélvezője a továbbiakban is birtokolhatja, hasznosíthatja az ingatlant.
Eladható a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog nem forgalomképes. A haszonélvezeti jogot a haszonélvező nem ruházhatja át és jogutódlással sem szerezhető meg. Bár a haszonélvezeti jog nem forgalomképes, a haszonélvező az ingatlan használatát és a hasznainak szedését átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvező akkor engedheti át harmadik személynek a haszonélvezeti jog gyakorlását, ha a tulajdonos – azonos feltételekkel – nem kívánja hasznosítani a dolgot.
Ha a haszonélvezeti jog egyszerre több személyt illet, a haszonélvezőkre a közös tulajdon szabályai vonatkoznak a birtoklás, használat tekintetében.
Elbirtokolható-e a haszonélvezeti jog?
Nem. A bírói gyakorlat következetesen kizárja a haszonélvezeti jog elbirtoklással való megszerzését.
A haszonélvezet illetéke
A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, így illetékkötelezettség alá esik a szerzése. A haszonélvező a haszonélvezeti érték után köteles öröklési, ajándékozási, illetve vagyonszerzési illetéket fizetni. A haszonélvezeti értéket az alábbiak szerint kell kiszámítani: a haszonélvezeti jog egyévi értékéül a dolog forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. Ha a haszonélvezeti jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, az értékét a jogosult életkorához igazodva kell megállapítani:
- ha a haszonélvezeti jog jogosultja 25 évnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese
- ha a haszonélvezeti jog jogosultja 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa
- ha a haszonélvezeti jog jogosultja 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa
- ha a haszonélvezeti jog jogosultja 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese
Egyéb esetekben a bizonytalan időre terjedő haszonélvezeti jog értéke az egyévi érték ötszöröse.
Az öröklési és ajándékozási illeték általános mértéke 18 %.
Lakástulajdon haszonélvezetének ajándékozással – ingyenes alapítással – vagy örökléssel való megszerzése esetén az illeték mértéke a haszonélvezeti érték 9 %-a.
Ha az adásvétel során haszonélvezeti jog alapítására kerül sor, a haszonélvező a haszonélvezet számított értéke után fizeti meg a vagyonszerzési illetéket melynek mértéke 4% egymilliárd forint értékig. Ezen érték felett 2 % a vagyonszerzési illeték. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel terhelt ingatlan eladása esetén a haszonélvezet fennmaradása után nem keletkezik illetékkötelezettség.
Az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog adózási, könyvviteli szabályairól aKönyvelői Praktikumban olvashat.
2014.
Nincs Megjegyzés